Kompetenciadeficit csökkentése a közlekedési balesetek csökkentéséért

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
Alkalmazott Pedagógia és Pszichológiai Intézet
Műszaki Pedagógiai Tanszék

KD=EK-KK

Kompetenciadeficit csökkentése a közlekedési balesetek csökkentéséért.

2008.

Készítette: Bári István
I. évfolyam
felnőtt oktatási szakértő szakirányú továbbképzés

??ha meg akarjuk változtatni a világot azáltal, hogy az embereket ellátjuk kellő kompetenciákkal, akkor a kulcskompetenciák meghatározásakor nem empirikus, hanem normatív kiindulópontot kell választani.?
(A PISA vizsgálat fogalmi rendszerének megalkotója: Weinert 2001:53)
Amennyiben nincs szakoktató képzés, nincs lehetőség a kompetenciadeficit csökkentésére, minimalizálására.

Egy gazdálkodó szervezetnél a személyzetis a HR-es foglalkozik, foglalkozhat az alkalmazottak leendő alkalmazottak kompetenciadeficitjének minimalizálásával. A szak-oktatók és iskolavezetők névsorát ápoló hatóság nem biztos, hogy érdekelté tudja magát tenni személyügyi HR munka végzésében. A halmozódó kompetenciadeficit csökkentése így nem történhet meg, az oktatói állomány felkészültsége minősége nem javul, így az oktatás minősége eredményessége sem javul. Sőt.

A hatóság abban érdekelt, hogy hatósági tevékenységet végezzen. Stb.

Az oktató az oktatás minősége két ténylegesen piaci szereplő pl. két vagy több autós-iskola vonatkozásában ? versenye során ? lehet minőségjavulást eredményező tényező. Az oktatás minősége a belesetek számának csökkentése szempontjából ? halálos balesetek területén mínusz 30% majd mínusz 50% a cél az EU-ban ? ezért fontos a szakoktatói munkajellemzők a kompetenciaprofil, a teljesítményszint elvárások megfogalmazása. Majd felmérése, majd tréningeztetése, majd oktatása, továbbképzése kredit pontrendszerének kialakítása.

Célirányos kompetencia fejlesztést ? különösen felnőttek esetében ? a megszerzett kompetenciákra az előzetes tudásra lehet építeni. A pedagógia/andragógia úgy tudja, hogy előzetes tudás hiányában csak ?vakon? lehet végrehajtani a kompetencia fejlesztést. Ha előzetes tudás van, és csak az ismerete hiányzik akkor azt fel kell térképezni és a képzést azután kell megtervezni. Azért nagy eredményeket ne várjunk; az érettségizett autószerelő alap műveltségű szakoktatóból nehezen és több idő alatt lesz pedagógus/andragógus/vállalkozói kompetenciákkal is rendelkező oktató. (Erről az jut eszembe, amikor hivatásos katonák pályázatot írnak ki, nyugdíjas kollégáik (43) erre pályázatot írnak és nem tudnak megfelelni sem egymásnak sem a jogszabályi követelményeknek. Olyan ez, mintha a főkönyvelő kolléganőmmel elvégeztetném a ?gépesített lövész-alegység támadásban? c. tanfolyamot három nap alatt, és kiküldenénk utána NATO küldetésbe vagy háborúba. Bocs.) Az alap műveltségbeni általános kompetenciákat ritkán lehet felülírni egy szakmai kompetenciákra szerkesztett képzéssel ? aligha/sosem/ritkán lesz a tüzérkatonából főkönyvelő.

Szükséges megszerkeszteni a ?kompetencia-szótárakat? azokat a szakmai célkitűzéseket és ?üzleti célkitűzéseket? tartalmazó kompetencia gyűjteményeket amelyek alapján megindulhat egyfajta ?kompetencia menedzsment?az autósiskolák körében. Egy: a hatóság NKH FAT stb. segítségével, kettő: figyelő tekintete mellett. Három: ellenőrzése mellett. Itt egyenlőre nem látjuk a határozott határvonalakat meghúzva.

Szakmai ismeretekbeni kompetenciák a szakoktatók elmaradhatatlan feladatainak végrehajtására: Szakoktató típusok, és lehet első és ötöd osztályú szakoktatói besorolásnak is értelmezni. (Tehát szakmai kompetenciák. Nem üzleti, nem ált. műveltségbeni, nem szociális?stb.)

A. típusú. (I. Osztályú): Aki önálló szerepkörben végrehajtott gyors és hibátlan ismeret alkalmazásra képes.(Pl.:Képes egy győztes-győztes tárgyalásos módszer alkalmazására; képes tanulói (ügyfél) előmenetelről személyiségtípusok alapján beszélgetni?)

B. típusú. (mondjuk II. osztályú szakoktató) Szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazásra képes, de hibázás estén már nem tud előrelépni, meghiúsul a munkatevékenység. (tanulói reklamációt nem tud lekommunikálni, összeveszik, főnökének kell békíteni ügyfél kezelni?)

C. típusú (III. oszt.) Vezetői támogatás nélkül a tárgyi erőforrásokat némi hibákkal alkalmazni tudja, ellenőrzi önmagát de a javításhoz már segítséget igényel. (munkajogi ismeretei vannak, az oktatásra kapott autóját már nem tudja elvinni a szervizbe?)

D. típ. (IV. oszt.) ( ?kézi? irányítást igényel heti havi alkalmakkor, spontán ötletei vannak, azok többnyire nem megvalósíthatóak?)

E. típ. (V. oszt. szakokt.) Alárendelt szerepkörben és közreműködői szerepkörben, csak vezetői támogatás mellett, hibajavítás lehetőségét igénylő ismeretalkalmazó. (abszolút ?kézi irányítást? napi feladatmegszabást igényel?)
Szakmai készségek területén ? szokásos ? szokásos szakoktatói feladatok ellátására. ( iskolában alkalmazott osztályzatokkal szemléletesebbé téve.)

5. szint. (ötös osztályzatot érdemel, kiváló) legmagasabb szint.
Újszerű feltételek között is képes a tevékenység magas színvonalú elvégzésére. ( Bármilyen helyzetben habozás nélkül képes végrehajtani a helyes cselekvést. Alkamazkodik a gyakori jogszabály változásokhoz.)
4. szint. A szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is közvetlen vezetői illetve szakmai irányítás nélkül önállóan gyorsan kevés hibával képes a tanult ismereteket szak-szerűen alkalmazni képes önellenőrzésre, a feltárt hibák javítására.

3. szint. (közepes) A megadott munkahelyi körülmények között rutinosan elvégzi a tevékenységet.

2. szint. A megszokott körülmények között rendszeres irányítás mellett képes munkavégzésre a hibák segítséggel történő feltárására és kijavítására.

1. szint. Megszokott körülmények között teljesítményképes jártasságot mutat.

A személyes kompetenciákat, társas kompetenciákat módszerkompetenciákat most nem vizsgálva tehát: a szakmai kompetenciákat azon belül az ismeretekre vonatkozóakat és készségekre vonatkozóakat sorba rögzítve rakva tesszük fel a kérdést. A szakmaiság kompetenciáit hány fő szakoktató teljesíti 4-es 5-ös szinten illetve A B tipusnak megfelelően? A ?mi szakmánk? többi művelője iskolavezető kirendeltség vezető autósiskola ügyvezető és a többiek mennyien tudják magukat az első két helyre besorolni?
Biztosak vagyunk benne, hogy nagyon sokan.

Abban azonban szintén biztosak vagyunk, hogy amit szakoktató képzésről továbbképzésről mesteroktatásról kreditpontrendszer kialakításról kompetencia deficitről halálos balesetek csökkentéséről oktatás minőségéről itt és máshol megfogalmaztunk, azokkal a kérdésekkel is időszerű lehet ma közlekedésbiztonság ürügyén foglalkoznunk.

A polgárok a lakosság tisztességes és minőségi oktatása érdekében feladat lehet a folyamatban résztvevők ? többek között a szakoktatók ? tisztességes és minőségi oktatása, képzése továbbképzése tréningeztetése.

Az EU-ban uralkodó felfogás szerint; azoknak a kompetenciáknak a birtokában válik az egyén saját igényei és a szervezeti közösségi elvárások kielégítésére a ?tevékenység ellátá-sára? alkalmassá amely kompetenciákra képeztük. Tisztességes-e olyan kompetenciákra ?vizsgáztatni? amelyeket meg sem fogalmaztunk, amelyekre nem képeztük az egyént?

KD=EK-KK. Kompetenciadeficit egyenlő az elvárt kompetenciák és a kompetencia készlet különbségével. Van-e mit pótolnunk?

Kecskemét, 2008.

Bári István

© 2017 Kiskun Autósiskola - Minden jog fenntartva! | Design by W3layouts